Szilágyi tanulmány 9. A prostitúcióval kapcsolatos attitüd.

9.   A  prostitúcióval kapcsolatos attitüd. 

 Kérdésemmel azt próbáltam tisztázni, hogyan vélekednek a prostitúció elterjedtségéről és hatásáról.  

A hat válaszlehetőség közül legtöbben  (a nők 47%-a és a férfiak 50%-a)  azzal értettek egyet, hogy  „a prostituáltak többsége kiszolgáltatott, függő helyzetű áldozat, segítségre szorul”.  Ez reális és szociálisan pozitiv attitüdnek számít.  Logikusan következne belőle az is, hogy  „a helyzet tűrhetetlen;  minden eszközzel küzdeni kell a prostitúció ellen” -  ám ezt csak a nők 7%-a és a férfiak 5%-a válaszolta.  (Csak találgathatom, hogy a túl nagy kompromisszumkészség miatt?  Vagy a „minden eszközzel”-t  üldözésként értelmezték?)  Talán bizonyos magyarázatot ad a következő válaszlehetőség 

 („Ezt az „ősi mesterséget”  betiltani úgysem lehet, de legalább korlátozni kell”), amit a nők 32%-a és a férfiak 27%-a  jelölt meg.  

A  további válaszok közül az egyik („Az üzleti szex veszélyei miatt valahogy el kell érni, hogy ne legyen rá igény”)  ismét csak kevesek: a nők 7%-a és a férfiak 12%-a attitüdjét fejezte ki. 

 Hipotézisem ennél sokkal magasabb arányra számított, hiszen szociálisan ez nagyon is indokolt lenne.

 Valószínűleg kevesen tudják felmérni az üzleti szex veszélyeit, akár a „szolgáltatóról”, akár klienséről, vagy általában a nemek viszonyáról van szó.  Ezt támasztja alá elég sokak attitüdje, mely szerint  „Nem ítélem el, mert egyszerű üzletkötés, amelyben mindkét fél azt kapja, amit vár”.  Ezt a választ jelölte meg a nők 18%-a és a férfiak 31%-a  (vagyis közel kétszerese).  Itt nemcsak a pszichikus következményeket figyelmen kívül hagyó kommercializmus érhető tetten, hanem a patriarchális szemlélet továbbélése is.  (Éspedig nemcsak a férfiak közel egyharmadánál, hanem a nők közel egyötödénél is.)  Az így kirajzolódó, ambivalens kép ellentmondásos és negativ jellegét alig módosítja, hogy a nők 27%-a és a férfiak 40%-a szerint  „A prostituált legyen önálló vállalkozó, aki adót fizet és társadalombiztosítást kap”.  Tisztázandó annak oka, hogy ezt a reális igényt még a nők egyharmada sem fogadja el.

A saját tapasztalatokon alapuló, szabad válaszok színesítik a képet: 

„A prostituált áldozat, a futtatókat kell büntetni.”     

„.Véleményem szerint újból divatba kellene hozni a bordélyházakat.”   

 „A fiatalok közt egyre gyakrabban elmosódik a határ a normális párkapcsolat és a prostitúció között. Iskolai tapasztalat: a "pénzes pasik" megszerzése a cél.”     

„…ebben a kérdésben nehezen foglalok állást. Nem szeretem a nők és a férfiak testi kizsákmányolását, de messze még az a világ, amikor majd senki sem kényszerül arra, hogy a testéből éljen.”