10. Az antikoncepcióval és
a művi abortusszal kapcsolatos attitüdöt két kérdés vizsgálta a
kérdőívben. A fogamzásgátló módszerekről és azok használatáról szóló
kérdésre a legtöbben (a nők és a férfiak egyaránt 67%-ban) azt a
választ jelölték meg, amely szerint „Az antibébi tabletták és a kondomok ma már
biztonságosnak mondhatók”.
A legfiatalabbak aránya még ennél is nagyobb,
72%-os volt. Ebből a tárgyilagosnak tűnő attitüdből
azonban még nem derül ki, hogy melyik módszert, milyen arányban és sikerrel
használják. A témával kapcsolatos problémák felismerésére utal az a válasz,
amely szerint
„hiába vannak jó fogamzásgátlók, ha sokan nem jutnak hozzá, vagy
nem jól használják”. Ezt a nők 37%-a és a férfiak 34%-a jelölte meg, mint
saját álláspontját. Ehhez viszonyítva a másik három válaszlehetőség a
jelek szerint elhanyagolhatónak tűnt számukra. Még az is, amely szerint
a petting „nemcsak fogamzást gátol, de kielégülést is biztosít a közösülés
helyett”; ezt csak a nők 4%-a és a férfiak 12%-a jelölte meg.
A nemek attitüdjének ilyen
(háromszoros) különbsége figyelemre méltó és magyarázatot igényel. Nem
elegendő magyarázat, hogy a petting bagatellizálása a hiányos szexuális
nevelés következménye, hiszen ez mindkét nemet egyformán érinti. Vagyis más,
mélyebb okok feltételezhetők. Hasonló a helyzet a másik két válasszal is,
ahol kisebb a nemek arányának különbsége.
Egyik: „A családtervezés természetes
módszerekkel is megoldható lenne, ha ismernék ezeket”. Ezt a nők 12%-a és
a férfiak 16%-a jelölte meg. (Lehet, hogy csak ennyien hallottak róla.)
A
másik: „Legbiztosabb fogamzásgátlás a közösülés mellőzése
(absztinencia)”., amit csak a nők 4%-a és a férfiak 6%-a jelölt meg, mint
elfogadható véleményt. Csak valószínűsíthető, hogy ennek oka a
koituszcentrizmus, mint általános sztereotipia, az a hagyományos közfelfogás,
hogy a nemi élet közösülést jelent.
(Vagyis kevesek számára nyilvánvaló, hogy
a közösülés mellőzése nem azonos a nemi élet mellőzésével.)
.
Saját tapasztalatairól a válaszolók
kb. 9%-a írt feljegyzést. Közülük néhány:
„ A
hormontablettáknak az én esetemben is voltak hosszútávú hatásai, nem szeretem
őket. Az óvszert az adott pillanatban nem kedvelem, de még mindig ez a
legegyszerűbb és legbiztonságosabb mód.”
„A jól megválasztott és kevésbé
káros tablettát jónak tartom, azt azonban nem, hogy sokba kerül és tudom, hogy
vannak akik nem tudják megvenni.”
„kulturáltság kell a partnerek
részéről, hogy közös nevezőre jussanak a kérdésben; társadalmi
szinten széleskörű tájékoztatás szükséges,”
A kérdőív következő kérdése
a fogamzásgátlással szorosan összefüggő terhesség-megszakítási
attitüdre irányult, öt megadott válaszlehetőséggel, az elfogadás
vagy elutasítás tisztázása érdekében. Feltételezésem szerint itt is ambivalens
válaszokra lehet számítani. Meglepő volt, hogy az elsőként említett
választ („A népesség hazai fogyatkozásának egyik fő oka a sok művi
abortusz”) csak a nők 4%-a és a férfiak 9%-a fogadta el illetve
tekintette helytállónak.
Már többen (a nők 12%-a és a férfiak 14%-a)
inkább azzal értettek egyet, hogy „a terhesség megszakítása gyilkosságnak
minősül, ezért elfogadhatatlan”.
A legfiatalabbaknál -- épp úgy, mint a
vallásosaknál – ez az arány egészen 22%-ig emelkedett.
Viszont jóval többen (a
nők 34%-a és a férfiak 41%-a) úgy ítélték meg, hogy „a véletlenül vagy
erőszak folytán létrejött terhesség megszakítása érthető” – vagyis
elfogadható.
Még liberálisabb attitüdöt mutatott a
nők 53%-a és a férfiak 48%-a azzal a véleménnyel, hogy „a létrejött
terhesség megtartása vagy megszakítása a pár magánügye”. Nehezen dönthető
el, hogy ez az attitüd semlegesnek és a szubjektiv döntéseket tiszteletben
tartónak, vagy inkább közömbösnek és aszociálisnak nevezhető.
Megnyugtatónak tűnhet, hogy majdnem ugyanennyien (a nők 47%-a és a
férfiak 49%-a) egyetértettek azzal, hogy
„megfelelő szexuális nevelés
esetén művi abortuszokra alig kerülne sor”. Szociálisan
nyilván előnyös lenne, ha e korszerű attitüd a gyakorlatban is
érvényesülne.
Érdemes egybevetni mindezt a saját
tapasztalatok alapján adott válaszokkal:
„Bár
nem ítélek el senkit, aki abba a helyzetbe kerül, hogy így dönt, saját magamra
nézve csak az életemet veszélyeztető, nagyon súlyosan fogyatékos, vagy
erőszaktevésből fogant magzat esetén tudnám rászánni.”
„A
szexuális nevelésen túl fontos lenne a nehéz helyzetbe került lányok, asszonyok
lelki és gyakorlati támogatása, szakemberek által. Nem szabadna őket
magukra hagyni a döntés meghozatala előtt és után sem.”
„Az abortusz
szerintem is gyilkosság, de jól megfontoltan akár jogosan is dönthet úgy a
pár, vagy az anya hogy mégis jobb, ha nem szüli meg a gyereket. Mindenesetre
jobb lenne, ha többen döntenének az örökbeadás mellett,”
„Én
bevezetném, hogy 18 éves kortól elköttethesse magát egy nő akkor is,ha
nincs gyereke.”
„Mindenki maga dönti el, mit választ. A számára helyes
döntés meghozatalában és a következmények feldolgozásában kéne segíteni,
ítélkezés helyett.”
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése