BECSKI IRÉN: 
ASSZONY
Én büntetésnek jöttem és örömnek
Előttem fel kell olvadj lángaranynak

Ha belémkóstolsz, megégeti szádat
Ha érintetlen hagysz, magad ölöd meg.

Bennem gyült össze minden szenvedésed
É N hozom hozzád tested ébredését
Bennem fogta össze Isten a hatalmát.

Elküldte vélem szód szabaditását
Elküldte néked ostoros hatalmad
Az emberen, a lelken, rajtam, rajtad.

Én hozom hozzád örök küldetésed
Megcsókollak s felküldelek a hegyre
Anélkül hogy tudnám, hogy akarnám.

Magamhoz huzlak vérparancs szerint
S te karomból jutsz fel tovább oda
Ahol az isten férfiaknak int.



HAJNAL ANNA 
SZERELEM

Minek is kérded, neked hiúság,
csak mosolyogsz, ha elpirulni látsz,
s oly távol vagy, hogy kíváncsi szemed
szégyentől reszketteti szívemet,
hogy didereg, mint meztelen halott,
lámpának, szemnek kiszolgáltatott,
hogy jeges szégyenében majd elég,
mit kérdezed, hogy szeretlek-e még?
Nem tudom. Szívem csupa lázadás.
Szeretni kín, megtör és megaláz
s a fojtott láng, az el-eltemetett,
füstösen csap fel, mint a gyűlölet.

Gyűlöllek, mar a védtelen harag,
elfordulok, hogy meg ne lássalak,
félek, fagyok, borzongok, engedek,
fogam megkoccan nehogy kérjelek:
szeress, ölelj, megöl a szomjúság,
kezdődjön újra bennünk a világ,
az ősi ködben két felhőgomoly
egymás felé húz, borulj rám, omolj,
összecsapásunk villám, néma csók,
csak te! csak én! borulók, lázadók,
belőlünk szülessen a csóvás fény,
mindenben te és mindig újra én.

Mert te voltál az első, akiért
testem és lelkem egyszerre megért,
hogy ezer íz és ezer édesség
pezsgése, lángja hajtott tefeléd.
Hogyan köszönjem, mi lenne elég,
hogy tűzfény lettél, melyben föld és ég
fellángolt, égett, újjászületett,
mint a szívem, mely feléd reszketett,
haldokolt, mint a láng és dadogott,
új nyelven szólt, hogy az áhítatot,
amely betöltött, vakult fiatalt,
feléd ragyogja, édes diadalt…

TÓTH KRISZTA
ÓDA SZERELMEM NAGYLÁBUJJÁHOZ

S mert még csak ötvennyolc vagy,
egy lassúdó ötvenes férfi,
de leszel, hetvenöt is nemsokára,
és akkor már hiába bújsz,
akárhol megtalállak, a manzárd
zsinórpadlásra is felcsal a testszagod.
Most még a csak a toalettkefét
felejted kézbe venni, s megvonni
a porcelán fehérben
egyszer vagy kétszer,
ahányszor kell,
ám a hetvenöt szivárványában
felejtesz majd láncot is húzni, tudom.