A nemi szerveket akartam bemutatni leírással, képpel, amely mindenki számára érthető, de mégsem így! Keresgélek egy ideje, és szégyenszemre nem találok jobbat!
Ez gyalázat, hogy szakkönyvek, szakemberek még csak meg sem említik, hogy a szexus az emberi létezés örömforrása, és a nemi szerv, igaz nem kizárólagos alapon, de az örömszerzés helye is!
Egy helyen a csiklót, mint korcsosult szervet említi egy 2010 szakdolgozat. :(
(Lehet az övé korcs, én kikérem magamnak!) Másik, orvosok által írt felvilágosító cikk angol latinul közli nagyon részletesen a medence izmok, csontok neveit, és képpel illusztrál 12 féle szűzhártya típust. Minek is?
Ja, hogy divatja van a szűzhártya plasztikának?
Tehát "hivatalos" megfogalmazása a nemi szerveknek:
A szaporodás szervrendszere, mely az ivarsejtek termelésére, azok találkozására, és a magzat megszületésére szolgál. Megkülönböztetünk női, férfi, külső és belső nemi szerveket.
A szaporodást, még rendkívül bonyolult idegi, hormonális, kémiai folyamatok szabályozzák.
Ennyi!
És ezt el is mondhatjuk egy kutyára, vagy majomra, amik nem kapták meg azt az ajándékot, hogy ne csak és kizárólag a fajfenntartás érdekében párosodjanak!
Na ezért kell majd nagyon sokat írnom, beszélgetnünk!
Az alábbi képekhez kiegészítésül még.
A nőknek a lába közt három nyílás található. A legfelsőn távozik a pisi a vizelet, ez a húgycső nyílás.
A középsőn az ivarérettség ciklusában, havonta a menstruációs váladék, amely vérnek tűnik.
Itt fogadja magába a férfi hímtagot, és rendes körülmények között ezen a helyen születik meg a kisbaba, ez a hüvely.
A harmadik, leghátsó nyílás pedig, amely körkörös záróizommal fedett a végbél, amelyen keresztül távozik a széklet, bélsár. Itt kakilnak a nők!
Kérem senki ne bántódjon meg, ha lemegyek dedósba! Mindenkinek szeretnék érthető lenni! Találkoztam már olyan fiatal asszonnyal aki két gyerek szülés után megkérdezte tőlem, hogy hol fog pisilni, ha felteszi a tampont.
Női nemi szervek
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A női nemi szervek a nők szaporító szervei, melyek két csoportba sorolhatók. Léteznek külső és belső nemi szervek. Előbbihez a szeméremdomb, a kis- és nagyajkak, a hüvely, a Bartholin-mirigyek és a csikló tartoznak, míg a másik csoportba a méh, a méhkürtök vagy petevezetékek, és a petefészkek tartoznak.
Külső nemi szervek
Szeméremdomb
A szeméremdomb zsírpárnája a nemi éréskor (a serdülőkorban) nyeri el végső kidomborodó, kiemelkedő alakját és jelenik meg a szőrzet is. A női nemi szőrzet felfelé éles határral végződik a szeméremdomb felett.
Szeméremajkak
A szőrzet kétoldalt kiterjed a nagy szeméremajkakra is. Ez alatt kissé beljebb húzódnak a finomabb bőrredőkből álló kis szeméremajkak. A nagy- és a kisajkak közötti redőben faggyúmirigyek nyílásai találhatók, amelyek ide ürítik a jellegzetes szagú váladékukat.
A nagy szeméremajkak mögötti, a hüvely és a végbélnyílás közötti területet gátnak nevezzük. A gát bőre alatt található izomzat a hasüreg lefelé gyakorolt nyomását fogja fel, ezért fontos szerepet tölt be.
A kis szeméremajkak között nyílik a hüvely külső nyílása. Ennek bemeneti részébe (ún. hüvelytornácba) nyílnak a Bartholin-mirigyek kivezető csövei, melyek a hüvely síkosságát biztosítják. A hüvelybemenetben foglal helyet a rugalmas rostokban gazdag, bőven erezett, kötőszövetből álló lemez, a szűzhártya (hymen). Ennek alakja és nagysága rendkívül változó, s az első közösülés alkalmával általában kisebb-nagyobb vérzés kíséretében több helyen bereped. Előfordulhat az is, hogy vérzés nélkül kitágul, tehát a vérzés hiánya nem bizonyítja, hogy a nő nem volt szűz a nemi érintkezés előtt.
Rendszeres nemi életet élő nőknél, de még inkább többször szültek esetében aszűzhártyának csak a heges maradványai jelzik régi helyét.
Hüvely
A hüvely (vagina) 6-8-10 cm hosszú, nyálkahártyával bélelt, simaizomzattal körülvett rugalmas cső. A cső falai összefekszenek és a nyálkahártyán sajátos baktériumok tejsavat termelnek, amely védelmet nyújt más baktériumok elszaporodása ellen.
A hüvely élettani feladata többszörös:
- Közösülés alkalmával magába fogadja a megmerevedett hímvesszőt és a hüvelyben ritmikusan mozgó hímvessző a hüvelyfal dörzsölő hatására váltja ki a gerincvelői központban a magömlés ingerét.
- A hüvelyen keresztül ürül ki menstruációkor a lelökődött méhnyálkahártya és a vér.
- A megnyúló és kitáguló méhszájon, majd a hüvelyen áthaladva születik meg amagzat.
A hüvely felső végén foglal helyet a méhnyak, a középen lévő méhszájjal. A hüvely redői a méhnyak előtt és mögött is egy-egy boltozatot képeznek. Közösüléskor a kilövellő ondóegy része részben ezekbe a boltozatokba, részben pedig közvetlenül a méhszájba kerül.
Csikló
A csikló a hüvelybemenet előtt foglal helyet, ahol a kis ajkak felül találkoznak. Benne barlangos testek
találhatóak, amelyek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek, és csiklómerevedést okoznak.
A csikló ilyenkor eredeti nagyságának akár ötszörösére is megnövekedhet. Magát a csiklót
és a kisajkak felső részét nemi izgalmi zónának is szokás nevezni. A nők szexuális izgalmi
állapotát [1] ennek a területnek az érintése fokozza. A csikló alatt közvetlenül a húgycső
nyílása lelhető fel.
találhatóak, amelyek nemi izgalom hatására vérrel telítődnek, és csiklómerevedést okoznak.
A csikló ilyenkor eredeti nagyságának akár ötszörösére is megnövekedhet. Magát a csiklót
és a kisajkak felső részét nemi izgalmi zónának is szokás nevezni. A nők szexuális izgalmi
állapotát [1] ennek a területnek az érintése fokozza. A csikló alatt közvetlenül a húgycső
nyílása lelhető fel.
Belső nemi szervek
Méh
A méh lapított, körte alakú, kb. 10–11 cm hosszú szerv. A húgyhólyag és a végbél között helyezkedik el, mindenkori helyzete éppen ezért a hólyag és a végbél teltségi állapotától is függ. A méh teste, melyet a hashártya borít, elöl ráhajlik a hólyagra, hátul pedig a végbéllel érintkezik. Ezért tapintható ki nemcsak a hüvelyen, hanem a végbélnyíláson keresztül is. A méhtest falát hosszanti, körkörös és hálózatos összefonódó izmok alkotják. A méh izomzatába rugalmas kötőszöveti szalagok nyúlnak, amelyek a méhet a medence falához rögzítik. A méh üregét csillószőrrel borított hámsejtek bélelik. A méhszáj, nem szült hölgyeknél kerek, tölcsér alakú, szülés után harántrés alakúvá válik. A hüvely felső végében lévő nyílását nyákcsap zárja el a hüvelyben élősködő baktériumok behatolásával
szemben. Aháromszög alakú méhüregből nyílik kétoldalt a petevezeték vagy méhkürt.
Ennek fala hosszanti és körkörös simaizomzatból áll, belsejében pedig - a
méhnyálkahártyához hasonlóan - csillószőrös hámsejtek vannak. A petevezeték másik
végén öbölszerűen kitágul, és e tágulás körül kendőrojtokhoz hasonló képződmények vannak.
Ezek a rojtok ráborulnak félkörívben a petefészekre.
Feladatuk az, hogy a megtermékenyítendő, vagy a helyben megtermékenyített petesejtet
vándorútjáraelindítsák, irányítsák a petevezetéken át a méhbe. A petesejt megtermékenyítése
leggyakrabban a petevezető petefészki végén lévő tágulatban következik be.
szemben. Aháromszög alakú méhüregből nyílik kétoldalt a petevezeték vagy méhkürt.
Ennek fala hosszanti és körkörös simaizomzatból áll, belsejében pedig - a
méhnyálkahártyához hasonlóan - csillószőrös hámsejtek vannak. A petevezeték másik
végén öbölszerűen kitágul, és e tágulás körül kendőrojtokhoz hasonló képződmények vannak.
Ezek a rojtok ráborulnak félkörívben a petefészekre.
Feladatuk az, hogy a megtermékenyítendő, vagy a helyben megtermékenyített petesejtet
vándorútjáraelindítsák, irányítsák a petevezetéken át a méhbe. A petesejt megtermékenyítése
leggyakrabban a petevezető petefészki végén lévő tágulatban következik be.
Petefészek
Egy-egy petefészekben több százezer tüsző van, amelyek közül havonta általában csak egy
érik, A petefészek páros szerv, a méh két oldalából nyíló petevezetékek végén található
mandula nagyságú képződmények. A méh falához és a hashártyához is szalagok rögzítik.
A petefészek állományában kötőszövetbe ágyazva különböző érettségű tüszők láthatók.
Ezek a tüszők termelik érésük során a tüszőhormont, majd a petesejt kiszabadulása után
a sárgatest hormont.
Ha a petesejt megtermékenyült, a terhesség során termelt sárgatest-hormon biztosítja a
megtermékenyült pete méhen belüli beágyazódását és életképességét. Ha nem, akkora
méhfal nyálkahártyájának funkcionális rétege leválik és távozik a szervezetből.
Lásd: menstruáció.
Egy-egy petefészekben több százezer tüsző van, amelyek közül havonta általában csak egy
érik, A petefészek páros szerv, a méh két oldalából nyíló petevezetékek végén található
mandula nagyságú képződmények. A méh falához és a hashártyához is szalagok rögzítik.
A petefészek állományában kötőszövetbe ágyazva különböző érettségű tüszők láthatók.
Ezek a tüszők termelik érésük során a tüszőhormont, majd a petesejt kiszabadulása után
a sárgatest hormont.
Ha a petesejt megtermékenyült, a terhesség során termelt sárgatest-hormon biztosítja a
megtermékenyült pete méhen belüli beágyazódását és életképességét. Ha nem, akkora
méhfal nyálkahártyájának funkcionális rétege leválik és távozik a szervezetből.
Lásd: menstruáció.
Ez a peteérés(ovuláció). Minthogy a nő termékenységi időszaka általában 12 éves kortól
maximum45–50 éves korig terjed, a több százezer tüsző többszörös biztosítékot jelent,
hiszen az említett – ún. generációs – szakaszban mindössze 400–500 tüszőre volna szükség.
maximum45–50 éves korig terjed, a több százezer tüsző többszörös biztosítékot jelent,
hiszen az említett – ún. generációs – szakaszban mindössze 400–500 tüszőre volna szükség.
Emlők
Bár az emlők (mellek) helyileg távol fekszenek a nemzőszervektől, mégis azokhoz tartoznak,
részbenazért mert a terhességgel kapcsolatos hormonok szabályozzák a tejelválasztást, részben
pedig azért mert beidegződésük szoros kapcsolatban vannak a nemi ingerlékenységgel. A női
emlők alakja, nagysága, felépítése egyénenként különbözik. A még nem szült nők melle
feszesebb, keményebb, és kevesebb mirigyet tartalmaz mint azoké akik már szültek. Terhesség
alatt a tejtermelő mirigyek mennyisége megszaporodik, a mellbimbókiemelkedik, henger
alakúvá válik és a bimbó udvara megbarnul. Egyes nők melle a menstruációalkalmával is
duzzadttá vagy érzékennyé válhat. A mell formáját, nagyságát gyógyszerrel nem, de
plasztikai műtéttel viszonylag könnyen meg lehet változtatni.A kis mellel rendelkezőknél
is megnagyobbodnak a mellek, és ebből a növekedésből valami megmarad a terhesség után is.
részbenazért mert a terhességgel kapcsolatos hormonok szabályozzák a tejelválasztást, részben
pedig azért mert beidegződésük szoros kapcsolatban vannak a nemi ingerlékenységgel. A női
emlők alakja, nagysága, felépítése egyénenként különbözik. A még nem szült nők melle
feszesebb, keményebb, és kevesebb mirigyet tartalmaz mint azoké akik már szültek. Terhesség
alatt a tejtermelő mirigyek mennyisége megszaporodik, a mellbimbókiemelkedik, henger
alakúvá válik és a bimbó udvara megbarnul. Egyes nők melle a menstruációalkalmával is
duzzadttá vagy érzékennyé válhat. A mell formáját, nagyságát gyógyszerrel nem, de
plasztikai műtéttel viszonylag könnyen meg lehet változtatni.A kis mellel rendelkezőknél
is megnagyobbodnak a mellek, és ebből a növekedésből valami megmarad a terhesség után is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése