Ami a múlt század közepéig, illetve a penicillin feltalálásáig, és tömeges bevezetéséig a vérbaj és a kankó volt, az napjainkra a kétféle hepatitis valamint az AIDS.
Eleinte szerették a HIV fertőzést a homoszexuális férfiak nyakába varrni, nem minden alap nélkül, de idővel a nők sőt a gyermekek is áldozatokká és fertőzőkké váltak. Ami közös a 3 betegségben, hogy vírus okozza őket.Szexuális úton ondóval és vérrel fertőznek. Nyállal nem! Mivel vér is átadhatja, ezért előfordult sokáig, hogy teljesen "legális" úton transzfúzióval, vagy nem steril egészségügyi eszközzel is el lehetett kapni.
A tömeges megbetegedés mégis a vénás kábítószerek használatával és a tetoválások elterjedésével függ össze. Beteg emberek azonos tűvel szúrják magukat. Illetve a tetováló szalon hiába használ mindenkihez külön tűt, ha a drága festéket nem cseréli ki a személyenként. A veszélyes vagy félelmetes pedig az bennük, hogy ártatlan újszülöttek beteg anyától vírus hordozóként születhetnek.
Szűrni mindhármat tudjuk. Vérből kimutatható mindhárom még nem betegség, "csak" vírus hordozás.
Mindhárom esetében igaz, hogy az immunrendszert kell támogatni, segíteni. Az egészséges életmód életvitel elengedhetetlenül fontos.
A különbségek: 3 különböző kórokozó, 3 különböző lefolyású betegség, 1 ellen van védőoltás.
A hepatitis B-ről általában
A vírus igen magas fertőzőképességgel bír, vérrel és testnedvekkel terjed. Közvetítheti szexuális kapcsolat, vérátömlesztés, és apróbb sérülések során fertőzött olló és borotva, de meg lehet fertőződni piercing, tetoválás, pedikűr és manikűr közben is.
Gyakran a fertőzött terhes kismama adja át gyermekének a kórokozót a szülés folyamán. A tünetek megjelenéséig átlagosan 75 nap telik el, de ez az idő akár 30-180 nap is lehet.
Globális helyzet
1992-ben, az Egészségügyi Világgyűlés (WHA-World Health Assembly) az összes tagországára vonatkozó határozatot fogadott el, miszerint "integrálni kell az olyan új, költséghatékony oltóanyagokat, mint például a hepatitis B elleni vakcinát, a nemzeti immunizációs programokba minden országban, ahol ez keresztülvihető.”1992-ben a WHO fő célnak tűzte ki, hogy a hepatitis B elleni oltóanyagot a világ összes országában kötelező oltásként vezessék be. Ez a cél máig nem valósult meg. A tervek szerint 2010-re szeretnék a világ országainak 90%-ában elérni, hogy ez megtörténjen.
Magyarországon a hepatitis B elleni oltás 1999 óta kötelező, azóta minden évben a 14 éves korosztályt beoltják hepatitis B ellen.
Fontosabb tudnivalók a hepatitis B-ről
- A hepatitis B egy olyan vírusos fertőző betegség, amely a májat támadja meg és akut valamint krónikus betegséget is okozhat.
- A vírus vérrel és testnedvekkel terjed
- Körülbelül kétmilliárd olyan ember él a Földön, akiket már megfertőzött a hepatitis B vírus. Körülbelül 600 ezer ember hal meg évente az akut vagy krónikus hepatitis B következményeként
- A gyermekkorban hepatitis B vírussal fertőzöttek 25%-a felnőttkorban krónikus hepatitis következményeként kialakuló májzsugorban vagy májrákban hal meg
- A hepatitis B vírus fertőzőképessége 10x nagyobb, mint AIDS-et okozó HIV-é
- A hepatitis B vírus fokozott munkaköri veszélyt jelent az egészségügyi dolgozók számára
- A hepatitis B ellen már rendelkezésre áll biztonságos és hatásos oltóanyag. A vakcina 1982 óta elérhető, és 95%-ban hatásos a hepatitis B fertőzés ellen.
Tünetek
A hepatitis B vírus fertőzés felnőtt korban gyakran tünetmentesen zajlik, ez azonban nem jelenti azt, hogy a késői szövődmények nem jelennek meg. Ha tünetek is fellépnek, néhány héttel a fertőzés után sárga bőr és szemfehérje, sötét vizelet, erős fáradtság, levertség és hasüregi fájdalom utal a betegségre. A tünetek bizonyos esetekben akár hónapokon át is fennállhatnak.
A hepatitis B fertőzés krónikussá is válhat bizonyos esetekben (a tapasztalatok szerint a betegek 5 %-nál), amely májzsugorhoz és májrákhoz vezethet.
Megelőzés
A megelőzés legbiztosabb eszköze a hepatitis B elleni oltóanyag. A hepatitis B elleni vakcinából három adag szükséges ahhoz, hogy több évtizedre szóló védettség alakuljon ki, az oltások üteme: 0., 1., 6 hónap.
A legveszélyeztetettebb csoportok:
- szabatos szexuális életet élők;
- Hepatitis B vírusfertőzöttek partnerei és családtagjai, közös háztartásban élők;
- intravénás kábítószerélvezők;
- egészségügyi dolgozók;
- szervtranszplantáltak;
- utazók
A hepatitis C vírusosos fertőzés, amelyet a hepatitis C-vírus (HCV) okoz. A kórkép elsősorban a májat érinti, de a máj sokrétű funkcióinak károsításával az egész szervezet súlyos állapotba kerül, emellett a kórokozó más szervekben is elterjed és azokat is megbetegíti. Lappangási ideje 2-25 hét. A hepatitis C gyakran tünetmentes, a krónikus fertőzés azonban a máj hegesedéséhez, majd több év után májzsugorhoz vezethet. Egyes esetekben a májzsugorban szenvedő betegeknél májelégtelenség, májrák is kialakulhat,
Az AIDS (Acquired Immune Deficiency Syndrome = szerzett immunhiányos tünetegyüttes) a HIV (Human Immunodeficiency Virus = emberi immunhiány vírusa) által előidézett, gyakorlatilag 100%-os halálozású tünetegyüttes, amelyet 1981-ben azonosítottak, de már jóval régebben megjelent. Azóta a fertőzés lényegében gyógyíthatóvá vált. A vírus az immunrendszer sejtjeit, elsősorban a CD4 receptorral rendelkező T-limfocitákat pusztítja. Az immunrendszer fokozatos leromlása elősegíti a daganatok megjelenését. A fertőzés után a tünetek általában évekkel (átlagosan 5 évvel) később jelentkeznek, de időközben a fertőzöttek továbbadhatják a vírust.
A vírus átadható direkt nyálkahártya-kontaktussal vagy különböző testfolyadékok által, mint a vér, ondó, hüvelyváladék, előváladék és anyatej. A fertőzés bekövetkezhet közösülés, vérátömlesztés során, fertőzött injekciós tű által, anya és csecsemő között a terhesség, szülés és szoptatás alatt, vagy ha a fent említett folyadékok valamelyike egy nyálkahártya vagy bőr sérüléssel érintkezik.
Az AIDS-et 1981. december 1-jétől jegyzik, mint különálló betegség. A vírus terjedésének menete 1959-ig vezethető vissza. A legtöbb tudós szerint a HIV Fekete-Afrikában alakult ki a 20. század első felében. Ma már pandémiás jellegű. A WHO becslése szerint 2007-ben 33,2 millió ember szenvedett AIDS-ben és 2,1 millió halt bele, amiből 330 ezer gyerek. A fertőzöttek több mint háromnegyede Fekete-Afrikában él.
Ma már igen nagy hatékonyságú gyógyszerek léteznek, amelyekkel a vírus szaporodása jelentős mértékben lelassítható, sőt ma már a vírusfertőzés megszüntethető. A vírus szaporodását gátló gyógyszerek nem gyógyítják meg a HIV-fertőzést, de nagy mértékben lelassítják az immunrendszer pusztulását A HIV-fertőzés ilyen módon kezelhető sőt egyre inkább gyógyítható krónikus fertőzés.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése